Apró lakótársaink: Könyvskorpió

Kiss Attila — Sat, 02 Mar 2019 20:41:26 +0000

A könyvskorpió a pókszabásúak osztályának álskorpiók rendjébe tartozó faja. Fejtorjuk elején aránylag nagy ollós végű tapogatókat viselnek, mint jól használható fogókészüléket. Azonban csak álskorpió, mivel fullánkos farka nincsen. Két szeme van, amik elég elsenyvedtek, mert állandóan sötét helyeken tartózkodnak. Többnyire avas-poros helyeken élnek, ezért az ugyancsak ollós, igen kicsinyke rágócsápokon finom szőrkeféket viselnek, ezekkel tisztogatják testüket.

Mérete:

Bár, a képen elég ijesztőnek látszik, valójában ez a teremtmény mindössze 3-5mm hosszú.

Életmódja:

A könyvskorpió főként lakásokban, kevéssé zavart helyiségekben, elsősorban régi könyvek lapjai között, ódon szekrényekben, repedésekben, rések mögött él. Rejtekhelyén a nőstény körülbelül 20db petét rak le élete során, tehát nem mondhatni annyira szaporának.

Mozgása:

Helyét lassan változtatja, miként a rák, inkább hátrafelé és oldalra halad, semhogy előre. Sajátossága, ahogy meglepjük, azonnal izeg-mozog, menekülés közben ollós tapogatóit előre nyújtogatja.

Tápláléka:

A könyvskorpió ragadozó életmódot folytat, ezért nem kártevő! Portetvekre, könyvtetvekre és a házi poratkára vadászik, tulajdonképpen hasznos rovarnak is tekinthető!

Érdekesség!

Régebben az emberek, még inkább a gyerekek fején is találtak már álskorpiókat, ha tetvesek voltak, mert dús vadászterületet jelentett számukra!

Hasonló bejegyzés:

Apró lakótársaink: Ezüstös pikkelyke

Írta: Kiss Attila egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő szakember

The post Apró lakótársaink: Könyvskorpió first appeared on BugZero - Egészségügyi kártevőirtás.

Apró lakótársaink: Ezüstös pikkelyke

Kiss Attila — Sat, 23 Feb 2019 16:29:15 +0000

Az ezüstös pikkelyke még a csótányok előtt, körülbelül 300 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Hívják még ezüstös rovarnak, illetve népiesen: ezüsthal, csillámka. A rovarok osztályán belül a szárnyatlan rovarok alosztályába, a sertefarkúak rendjébe és pikkelykefélék családjába tartozó állat. Trópusi eredetű, ezért fontos neki a meleg és a magas páratartalom, illetve fénykerülő.

Az ezüstös pikkelyke közönséges városi állat. Este kimegyünk a fürdőszobába, felkapcsoljuk a villanyt és meglepődve látjuk, ahogy ezek a rovarok kétségbeesetten szaladgálnak a kád aljában, esetleg a padlón, és a lefolyókban eltűnnek.. Hirtelen azt hihetnénk, hogy csótány, de az ezüstös pikkelyke jellegzetessége, hogy cikázva halad.. megy, megpihen-megy megpihen… szakaszosan közlekedve.. Jellegzetessége még (közelebbről megnézve) a potroha végén található három ágú villa (csáp), melyet farokcsutának nevezünk, illetve az ezüstös szín, mintha poros lenne.

Az ezüstös pikkelyke biológiája

Külseje:

8-12mm hosszú, répa alakú, szárnyatlan, ezüstös színű.
potroha végén három ágú villa (farokcsuta) található.

Szaporodása:

A nőstény életében 100-nál több petét rak le egyenként, vagy kis csomókban.
A fejlődése elég lassú, viszont hosszú ideig, évekig él.

Életmódja:

Nappal keskeny hasadékokban bújik meg, csak a sötét helyet kedveli, ekkor jár táplálék után.

Tápláléka:

Mindenevő, de főleg keményítőtartalmú élelmiszereket fogyaszt.

Előfordulása:

Csak a nagyobb páratartalmú helyiségekben, kissé nyirkos épületekben szaporodik el, a lakásokban, különösen a vizes helyiségekben (pl.: fürdőszobában, wc-ben, konyhában) található meg.

Irtás házilag:

A nyirkos helység alapos kiszellőztetése, fűtése és kiszárítása folyamatosan.
Házilag kapható rovarirtó-szerekkel való felületkezelés.
Élelmiszer-maradékok folyamatos takarítása.
Csöpögő csapok felszámolása.
Hipócseppentés az éjszakára nem kiszárítható lefolyókba.

Nagyobb területekkel rendelkező vizesblokkoknál (pl.. gyári öltözők, zuhanyzók, stb.), az ezüstös pikkelyke irtása már szakértelmet igényel és szívesen állunk a rendelkezésére!