Lóhangyairtás szakszerűen!

A hangyák családja a társas életű hártyásszárnyú rovarok rendjébe tartozik. A méhek és darazsak  rokonai. Különleges életmódjuk és sokszor az emberhez hasonló szokásaik vannak: szervezett állam, bámulatos építmények, vándorlások és vérengző csaták. A hangyák külső megjelenése viszont nem olyan feltűnő, mint a darazsaknak. 

A hangyáknak több mint 12 000 fajuk ismert. Itthon többnyire a kisebb termetű hangyák okoznak bosszúságot: fáraóhangya, házi hangya, kis fekete hangya, gyepi hangya. Ezeket a kis termetű hangyákat egészségügyi kártevőknek tekintjük, mivel a hulladék tárolónkon kívül az élelmiszereinket is szívesen látogatják, így a testükön hordozva (vektorok), fertőző kórokozókkal szennyezhetik be az élelmiszereinket. A lóhangya viszont jelentős anyagi károkat tud okozni!

Azonban nemcsak a kis termetű hangyák jelenthetnek problémát, hanem  az óriás hangyák közé sorolt faodvasító lóhangya, más néven: ács hangya, farontó hangya is!

A legnagyobb farontó hangyák nálunk a pirostorú lóhangya, a barnatorú lóhangya és a szürke lóhangya , mely az alacsony és melegebb tájakat kedveli. Vele találkozunk a házunk környékén legtöbbször.

A lóhangyák jellegzetességei:

A királynő 1,5 cm hosszúságot ér el, míg a dolgozók mérete 6,35 mm és 1 cm között változik. Utódokat csak a királynő hoz. A fejletlen hangyák (lárvák) fehérek, lábatlanok és kukacra hasonlítanak. Ők a bolyban maradnak és a dolgozók etetik őket. A lárva bábbá alakul, ami barna, kapszula alakú. Ezekből a bábokból fejlődnek ki az új felnőttek. A felnőtt hangyák (fajtától függően) különböző színűek. A lóhangya leggyakoribb fajtája hazánkban, elsősorban fekete színű.

A lóhangyák életciklusa:

A lóhangyák tavasszal rajzanak és a szárnyas, kifejlett egyedek elhagyják a kolóniát. A rajzás célja a szaporodás, a párzás után a hímek elpusztulnak. A nőstény, azaz a jövőbeli királynő röviddel a párzás után elhagyja szárnyait és 15-20 tojást rak le 15 nap alatt. Erre a célra keres egy faüreget vagy akár egy lyukat a földben. Kb. 66 napba telik 21-32 Celsius fokon, amíg a tojásból kifejlett egyed lesz. A hűvös időjárás miatt ez az időtartam akár 10 hónapig is eltarthat.

Az első szaporulat csak a királynő szája által kibocsátott folyadékkal táplálkozik. A királynő nem eszik, saját zsírtartalékait és szárnyai izmát használja fel táplálkozására. Az első szaporulatból kikerülő néhány munkás végzi a boly feladatait. Étel begyűjtését, a boly kibővítéséhez folyosók kiásása, a második generáció tojásainak és lárváinak felügyeletét. A dolgozók táplálják a fejlődésben lévő lárvákat és a királynőt is az általuk felöklendezett táplálékkal. A királynő feladata szinte csak a tojásrakás. A későbbi generációk során a különböző méretű dolgozókból fő és alárendelt terméketlen nősténydolgozók válnak. A nagyobb, felsőrendű dolgozók őrzik a fészket és harcolnak, felderítenek valamint eledel után kutatnak. A kisebb, alárendelt dolgozók bővítik a bolyt és az utódokra vigyáznak. Ha megzavarják a dolgozókat, akkor ezek elviszik az etetésre és gondozásra szoruló lárvákat és bábokat, hogy el ne pusztuljanak. 3-6 év után a kolóniának 2000-3000 dolgozója lesz, akik majd rajzó hangyautódokról gondoskodnak. A rajzó hangyákat ősszel hozzák világra, de a következő tavaszig nem hagyják el a bolyt. Egy fejlett kolóniában egy királynőre akár 200-400 rajzásra létrehozott szárnyas hangya jut. A dolgozóknak erős állkapcsuk van, amellyel könnyen megharaphatnak (megcsíphetnek), ha kapcsolatba kerülünk velük. A dolgozók a lárvák és bábok kiköltöztetésével újabb kolóniákat hozhatnak létre. Később ezek a másodlagos kolóniák is létrehozzák a saját nemzedékeiket.

Faodvasító lóhangya kártétele:

A lóhangyák nem egészségügyi kártevők. Viszont a rágásukkal komoly károkat okozhatnak, akár tönkre tehetik a ház szerkezetét is! Elsősorban fészküket legszívesebben kiszáradt fákban, farönkökben, gerendákban szeretik megépíteni. A kivágott erdők területén még hasznosak is, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket szétporlasztják. Sokszor viszont az élő fákat is megtámadják, ezáltal is károkat okozva.

A probléma akkor kezdődik, ha megfelelőek a körülmények, a lóhangyák akár a házunkban is szívesen fészket raknak! Jellegzetes házon belüli fészkelőhelyeik a faszerkezetek, faüregek, tetőterek, a hab vagy üvegszálas szigetelések, az üreges ajtók, az ajtó és ablak burkolatok, a konyha, fürdőszoba szekrények alatti üregek, valamint az üreges gerendák. A házunk faszerkezetét szétporlasztják, a szigeteléseket kihordják, így jelentős károkat okoznak!

Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy elég ijesztő tud lenni, amikor 1,5 cm-es óriás lóhangyákat látunk mászkálni a vizes helyiségekben (konyha, fürdő, wc). Ennek az az oka, hogy keresik a vizet.

Hogyan jut be a lóhangya a lakásunkba?

A hangyák gyakran a falak repedésein és hézagain, az ablakok és ajtók körül, valamint a fűtő és szellőző nyílásokon keresztül támadják meg a házat. A zsaluzáshoz és a tetőhöz érő vastag faágakon vagy bokrokon át bejutnak a padlásra és tetőtérbe. Ezért mondjuk mindig, hogy ne érjenek a fák és bokrok a házhoz! A telefonkábelek, villany és TV kábelek szintén könnyű bejutást biztosítanak a házba.